Számos
kultúra fontos helyet szentel a koffeintartalmú ételeknek és italoknak. A
koffein egyike a legjobban tanulmányozott élelmiszer összetevőknek, ám a
tudományos kutatás nem merített ki mindent, amit tudnunk kellene róla. Ebben a
cikkben tárgyalásra kerülnek ennek a mindennapi anyagnak rövid távú élettani
hatásai. Szintén megvizsgáljuk, vajon a koffein hatással van-e az olyan
betegségek kockázatára, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák,
továbbá behatását az olyan speciális csoportoknál, mint a koffeinfüggők.
A koffein egy xantin alkaloid, ami olyan különféle
növényekben (ill. részeikben) található meg, mint a kávé- és kakaóbabok,
tealevelek, guarana bogyók és a kóla dió, továbbá adják üdítőitalokhoz és
vényköteles, valamint recept nélkül kapható gyógyszerekhez is. Természetes
rovarölőszer, megvédi a növényeket attól, hogy a rovarok felfalják őket. A
pörkölt őrölt kávé átlagos koffeintartalma 85 mg/150ml (1 csésze), az instant
kávéé 60 mg, a koffeinmentes kávéé 3 mg, a tealeveleké ill. a filteres teáé 30
mg, az instant teáé 20mg, és 4 mg a kakaóé vagy forró csokoládéé. Egy pohár
(200 ml) üdítőital 20-60 mg közötti koffeint tartalmaz.
Európában a felnőttek naponta átlag 200 mg-ot fogyasztanak
(100-400 mg között), főként kávé és tea formájában, ám üdítőitalokból is,
beleértve az „energiaitalokat”. Mindamellett, az adag nagyban függ a kulturális
szokásoktól. Az Észak-Európai országok ismertek nagymértékű
kávéfogyasztásukról: Dániában, Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban az
átlagos napi koffeinbevitel elérheti a 400 mg-ot. A gyermekek, serdülők és a
kávétól tartózkodók főként tea és üdítőitalok formájában fogyasztanak koffeint.
A koffein jelenlétét –a 2002/67/E Európai Irányelvnek
megfelelően-, világosan fel kell tüntetni az abból 150 mg/l –nél többet
tartalmazó italokon. Ezt a szabályt néhány koffeintartalmú üdítőitalon és
energiaitalon alkalmazzák, ám a teán, a kávén és a hozzájuk kapcsolódó
termékeken nem, amelyekről a fogyasztók tudhatják, hogy jelentős
koffeinforrások, és hogy a koffeintartalom az elkészítési mód (hosszabb főzési
vagy kivonatolási idő) függvénye. A Tagállamok nemzeti törvényhozásának kell
betartatni ezt az Irányelvet.
Koffein-anyagcsere
A koffein az elfogyasztást követő 30-45 percben eléri a
vérkeringést (bejut a véráramba). Majd, ezt követően a test vízterein keresztül
szétoszlik, és később lebomlik, és a vizelettel választódik ki. A koffein
átlagos felezési ideje a testben 4 óra (a becslések 2-10 óra között változnak).
A terhesség lelassítja a koffein lebomlási sebességét, és általában a terhes
nőkben a koffein hosszabban szinten marad.
A koffein éberségfokozó és figyelemfenntartó képessége jól
dokumentált, továbbá elsődleges hatásmechanizmusa, mint a központi idegrendszer
serkentő, adenozin antagonista hatásának köszönhető. Az adenozin a testben
előforduló természetes vegyület, ami hírvivő szerepet játszik az agyi aktivitás
szabályozásában és az ébrenléti, valamint alvási állapot változtatásában
(fáradtságjelző). A koffein blokkolja az idegszövet, beleértve az agy, adenozinspecifikus
receptorait, így tartva fenn az éber állapotot. Ily módon a koffein képes
fokozni a szellemi és fizikai erőfeszítést a kifáradás előtt. Az
adenozinreceptorok gátlása szintén felelős lehet a vérerek összehúzódásáért,
ami enyhíti a migrén nyomását és a fejfájást, és megmagyarázza, hogy miért
alkotórésze számos fájdalomcsillapító gyógyszernek. 1,2
Koffeinérzékenység
Az emberek koffeinérzékenysége nagyon különböző. A tudósok
mostanában fedeztek fel egy „lassú anyagcsere gént”: az ezzel a génnel rendelkező
személyek sokkal lassabban bontják le a koffeint.1 Egy újabb keletű
epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen emberek körében a
kávéfogyasztás összefüggésben volt a nem halálos kimenetelű szívroham nagyobb
kockázatával, ami azt sugallja, hogy a koffein szerepet játszhat ezzel
kapcsolatban is. Ezt még jövőbeni tanulmányoknak kell igazolniuk.
A terhes nőknek, a betegeknek, vagy a koffein-érzékenyeknek
vigyázniuk kellene, és visszafogni a bevitelt. A hozzáférhető epidemiológiai
adatok nagy része arra utal, hogy nincs probléma, ha a napi bevitel 300 mg
alatt van. Nyitott kérdés maradt az ennél nagyobb mértékű rendszeres bevitel
hatása a terhességre és az utódokra. Ebből a szempontból és a terhesség alatti
lassult koffein-metabolizmus miatt, a terhesség folyamán javasolt a
koffeinbevitel csökkentése - származzon az bármiféle forrásból. Azon gyermekek
számára, akik normális esetben nem fogyasztanak sok teát vagy kávét, az
„energiaitalok”, kóla vagy más üdítők kifejezhetők egy beviteli egyenértékkel
5.3 mg/ testtömeg kilogramm/nap (pl. egyenértékű 160 mg koffeinnel egy 10 éves
gyermek számára). Ez olyan átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet, mint a
fokozott éberség, ingerlékenység, idegesség vagy szorongás.
A koffein akut hatásai
100-600 mg koffeinadag gyorsabb és tisztább gondolkodást,
valamint jobb általános test koordinációt produkál. A negatív oldalon a koffein
nyugtalanságot és a finom motoros kontrol elvesztését eredményezhet. 2000
mg-nál nagyobb mennyiség álmatlanságot, remegést és gyors légzést okozhat. Ezek
a tünetek néha kisebb mennyiségeknél is láthatók. Azonban rendszeres
fogyasztással tolerancia fejlődik ki e hatások legtöbbjével szemben – a koffein
serkentő tulajdonságai kevésbé hatnak a rendszeres kávéfogyasztókra, mint az
alkalmi ivókra.
A koffeinnek számos egyéb akut hatása van. Serkenti a
kortizol és az adrenalin felszabadulását, ami vérnyomás-emelkedést és gyorsult
szívverést okoz. Rendelkezik vízhajtó hatással is, ellazítja a hörgőket, növeli
a gyomorsavtermelést és gyorsítja az anyagcserét.
Koffein és egészség
A legtöbb koffeinnel és egészséggel kapcsolatos tanulmány
valójában a kávén alapul. Ez gyakran nagyon megnehezíti megkülönböztetni a
koffein önmagában való hatását a kávéital egészének hatásától.
A koffein mérsékelt napi bevitele (maximum 300 mg), vagy 3
csésze kávé megfelelője rendszerint nem ad okot aggodalomra, feltéve, ha más
életmódi szokások (táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, testmozgás)
egészségesek.
Szív-érrendszeri megbetegedés
A kardiovaszkuláris betegségek kutatóit évtizedek óta
érdekelte a koffein tekintettel arra, hogy kapcsolatba hozható a
vérzsír-szintek változásaival, a vérnyomással, a ritmuszavarral és a
szívfunkciók egyéb romlásával. Habár a mérsékelt koffeinfogyasztás rendszerint
nincs kapcsolatban a szívmegbetegedés megnövekedett kockázatával, tünet
hiányában nehéz kizárni bármilyen kapcsolatot a nagymértékű fogyasztással. A
magas koffeinfogyasztás általában kapcsolatban áll a nagymértékű kávéivással,
ami gyakran összekapcsolódik más, a betegség kifejlődésének esélyét befolyásoló
tényezőkkel, ezek közé tartozik például a: dohányzás, mozgásszegény életmód,
telített zsírok fogyasztása vagy az alkoholfüggőség.
Vérnyomás
Bár a koffeinfogyasztásról évtizedeken keresztül azt hitték,
hogy emeli a vérnyomást, a legújabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak
nem sikerült bizonyítani, hogy a szokásos mennyiség fogyasztásának ilyen hatása
van. Az ellentmondó eredmények ellenére a megnövekedett vérnyomás válaszként
sokkal gyakrabban jelentkezett olyan embereknél, akik nem fogyasztottak
koffeint, fiatalabb alanyoknál, és akut bevitelt követően. Véglegesen döntő
tudományos adatok hiányában, mérsékelt fogyasztás tanácsolható a magas
vérnyomásban szenvedőknek 3.
Vérkoleszterin
Főként skandináv tanulmányok utalnak arra, hogy a kávé
növelheti az összes és az LDL koleszterin (rossz koleszterin) szintet, melyek a
szívbetegségek ismert kockázati tényezői. Ez a hatás úgy tűnik a forrázott,
szűretlen kávéra korlátozódik és nincs kapcsolatban a koffeinnel (a szűrt, gépi-csepegtetett
vagy az instant kávé nem emeli a vér koleszterinszintjét). Ezt a hatást úgy
látszik a kávé diterpéneknek nevezett alkotórészei okozzák, melyek a kávébabok
bizonyos fajtáiban vannak jelen nagyobb mennyiségben, ám szűréssel
eltávolíthatók.
Koronária-betegség
A hosszú távú szokásos kávéfogyasztás és a koronária-szív
betegség (CHD) között fennálló bizonyított kapcsolat nem jelenti a kockázat
növekedését a mérsékelt kávéfogyasztástól. 2006-ban került publikálásra egy
nagy követéses vizsgálat 4, ami több mint 120000 amerikait követett 14-20 éven
keresztül, s nem sikerült bizonyítékot szolgáltatnia arról, hogy a kávé- vagy
az összes koffeinfogyasztás növelné a CHD kockázatát, még komoly fogyasztók (6
vagy több csésze/nap) esetében sem. Mindazonáltal két friss tanulmány jelezte,
hogy a kávéfogyasztás bizonyos személyekben – alkalmi kávéivóknál (1 vagy
kevesebb csésze/nap), 3 vagy több CHD rizikófaktorral bíró személyeknél, és
azoknál, akiknek lassú a koffein-anyagcseréjük- tényezője lehet a nem halálos kimenetelű
miokardiális infarktusnak. Számos tanulmány kimutatta, hogy a mérsékelt
kávéfogyasztóknál kisebb a koronária-szív betegség kockázata, ami valószínűleg
a kávéban található antioxidánsoknak köszönhető. 5
Nincs bizonyított kapcsolat a koffein és az aritmia/ritmuszavar
(egy olyan állapot, amelyben a szív rendszertelenül, gyakran túl gyorsan ver)
között.
Rák
Nincs bizonyíték arra, hogy a koffeinbevitel az egyik
rizikófaktor az emberi rák kialakulásában, és ezt a nézetet támogatja a
Rákkutatási Világalap is, azt állítva egy széleskörű vizsgálatban, hogy „ A
legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy a kávé és/vagy tea rendszeres
fogyasztásának nincs kimutatható kapcsolata a bármilyenrák kockázatával. Ha
bármilyen kapcsolata van is, néhány újkeletű tanulmány arra utal, hogy a
kávéivás védő hatású lehet bizonyos rákok, mint a kolorektális és májrákok
kifejlődésével szemben, ám ezt még vizsgálják.
Más lehetséges kedvező egészségi hatások
A kávé védő hatású lehet a 2 típusú cukorbetegséggel, a
Parkinson-kórral, és a májbetegségekkel (cirrózis és hepatocelluláris
karcinóma) szemben. Növekvő számú bizonyíték állítja, hogy a kávéfogyasztás
védő hatású lehet a 2 típusú cukorbetegség kialakulása ellen. Mint a kutatás
számos területén, ennek a nyilvánvaló védőhatásnak a pontos mechanizmusa sincs
még tisztázva. Úgy tűnik, valószínűleg a koffeinen kívül a kávéban -mind a
koffeintartalmú mind a koffeinmentes termékekben- található más anyagok
lehetnek felelősek a hatásért. Növekvő számú friss bizonyíték van arra is, hogy
a kávéfogyasztás segíthet fenntartani a kognitív funkciókat az öregedésben.
Ezek a hosszú távú előnyök a kávé antioxidáns hatású
koffeinjéhez és flavonoidjaihoz kapcsolódhatnak, ám ez bizonyításra vár.
Irodalomjegyzék
Higdon J. et al (2006). Coffee and health: a review of
recent human research. Critical Reviews in Food Science and Nutrition
46(2):101-23
Fredholm B. et al (1999). Actions of caffeine in the brain
with special reference to factors that contribute to its widespread use.
Pharmalogical Review 51,1:83-133
Myers M.G. (2004). Effect of Caffeine on Blood Pressure
Beyond the Laboratory. Hypertension 43:724-5
López-García L. et al (2006). Coffee Consumption and
Coronary Heart Disease in Men and Women: A Prospective Cohort Study.
Circulation 113:2045-53
Cornelis M.C. and El-Sohemy A. (2007). Coffee, caffeine and
coronary heart disease. Current Opinion in Lipidology 18(1):13-9
forrás:Food Today 5/2007
